Helicobacter pylori fertőzés és annak kimutatása
Az epidemiológiai vizsgálatok alapján csaknem minden tizedik
ember szenved fekélybetegséggel, élete folyamán. Fekély
minden életkorban előfordulhat. Férfiakban gyakrabban, mint
nőkben. Kialakulásában számos faktor játszik szerepet. Ezek
között szerepelnek pl.: a sósav és pepszin elválasztásának
domináns növekedése, dohányzás, alkohol és a Helicobacter
pylori is.
A Helicobacter pylori már 100 éve ismert baktérium. Marshall
és Warren újbóli leírásának valódi értéke a baktérium jelenléte
és a krónikus gasztritis, valamint az ulcus közötti kapcsolat
felismerésében rejlik. Szerepet játszik még számos más,
manapság sajnos egyre gyakrabban előforduló betegség kialakulásában
is, mint, például a reflux betegség, MALT lymphoma és a
gyomorrák. A Helicobacter pylori baktérium egy Gram negatív,
spirálisan csavarodott mozgékony baktérium, ami a legelterjedtebb
humán gasztrointesztinális fakultatív patogén. A fejlett
országokban e baktérium a felnőtt populáció 30%-ban van
jelen. A fertőzés emberről-emberre kontakt érintkezéssel
illetve oro-orálisan történik. A baktérium epitélhez való
tapadási képessége az adherencia faktornak köszönhető. Az
epitél felszínén megtapadó Helicobacter pylori ureáz és
foszfolipáz AC aktivitása egyaránt direkt citotoxikus, egyrészt
az ammónia képződése, másrészt a lecitinből felszabaduló
lizolecitin membránkárosító hatása miatt. A gyomorban megtelepedett
baktérium ellenáll a köznyezet alacsony pH-ja baktériumölő
hatásának, s ezt a képességét ureáz aktivitásának köszönheti.
Az ureáz enzim az emberi sejtekben nem forduló elő, az ureát
ammóniára és széndioxidra bontja, s a felszabaduló urea
a baktérium környezetében alkalikus hatásával ellensúlyozza
a gyomor sósav baktériumölő hatását.
A Helicobacter pylori fertőzöttség kimutatása régebben gasztroszkópia
során történt, amikor is a gyomor nyálkahártyából biopsziás
anyagot véve állították fel a diagnózist. A diagnosztikai
lehetőségek között szerepel a Helicobacter pylori ellenes
antitest kimutatása, ez azonban nem az aktív fertőzést jelzi,
és sokáig az eradikáció után is pozitív eredményt ad.
Régebben létezett még a C14 urea légzésteszt is, de tekintettel
arra, hogy a C14 egy hosszú életidejű sugárzó izotóp, manapság
e teszt alkalmazása nem ajánlott.
Jelenleg a nem sugárzó (a természetben is nagyobb mennyiségben
előforduló) C13 stabil izotóppal jelzett C13 urea használata
ajánlott. A C13 urea légzésteszt a leggyorsabb és legegyszerűbb
eljárás a baktérium kimutatására és a kezelés hatékonyságának
igazolására, valójában ez az egyetlen megbízható nem invazív
eljárás az eradikáció hatásosságának a megállapítására.
A C13 urea légzésteszt a beteg által bevett C13 ureából
a Helicobacter pylori ureáz által felszabadított és a kilégzett
levegőben megfelelő érzékeny eljárásokkal kimutatható C13
széndioxid mérésén alapszik. A mérés legfejlettebb technikája
a tömegspektrometriás analízis, amely kevés levegőmintából
is képes a meghatározást nagy pontossággal elvégezni. A
vizsgálat során során először a beteg egy mintavételi csőbe
fújja a kilégzett levegőt, majd a C13 ureat egy pohár almalében
feloldva elfogyasztja és 30 perc mulva egy másik mintavételi
csőbe fújja a levegő mintát. A két mintavételi cső C13 széndioxid
tartalma közötti különbség adja meg a fertőzöttséget. A
mintavételi cső légmentesen zár, szerkezete olyan, hogy
a minta jól szállítható és a meghatározás akár 1 hét múlva
is elvégezhető.
A Labexpert Kft. 8 éve végzi ezt a vizsgálatot megfelelő
szakmai és technológiai háttérrel, tömegspektrometriás szakemberekkel
és laboratóriumi szakorvosok kontrolljával. Magyarországon
két e célra adaptált és használt tömegspektrometriás készülék
létezik, a cég a legmodernebb e célra kifejlesztett készüléket
üzemelteti.
Eradikációjára a hármas kombinált kezelést alkalmazzák,
ami egy 14 napos kezelés, két antibiotikum és egy protonpumpa
gátlóval. Az eradikáció sikerességét a terápia elkezdésétől
számított 6 hét mulva ellenőrizzük.